2015. január 23., péntek

Limara jól bevált fehér kenyere

Pár féle kenyéren már túlvagyok, de az öregtésztás kenyeret eddig még nem próbáltam ki, pedig Marcsi (limara) már bátorított rá. Hogy, hogy nem múlt héten mégis rászántam magam. Hadd ne mondjam, hogy elsőre is isteni finom, pékeket megszégyenítő bélzetű kenyeret kaptam, de a formázás még elég sok kívánnivalót hagyott maga után, ezért nem is került fel ide az eredmény. 

Viszont egyrészt mert az öregtészta felhasználása sem a végtelenségig tart, másrészt a hiúságom is sarkallt, hogy javítsak, ma újra nekiveselkedtem. És ez már klasszisokkal jobb lett, így jöhet is ide :o). A recept természetesen limarától származik.

Hozzávalók

- 25 dkg öregtészta (legalább előző nap elkészítve)
- 2 dl víz
- 0,7 dl tej
- egy fél kávéskanál cukor
- 1 dkg élesztő
- 50 dkg liszt (BL 55)
- egy csipet aszkorbinsav
- 2 evőkanál olaj
- 2 csapott teáskanál só

Elkészítés

Az öregtésztát először is fél órával használat előtt kiveszem a hűtőből, hogy szobahőmérsékletűre melegedjen. A tejet éppen langyítom, elkeverem benne a cukrot, belemorzsolom az élesztőt, és hagyom pár perc alatt felfutni. 
Utána kimérem a többi hozzávalót a dagasztótálba, és jó 20 percig dagasztom. Ezután vekniformára egyengetem, és sütőpapíros jénaiban lefedve félreteszem 20 percre. 
Ekkor kicsit átmozgatom, és újabb 20-25 percet pihen.  
Limarától tanult (és még sok gyakorlást igénylő) mozdulatokkal megformázom, és a jénaiban újabb 15 percet pihen lefedve. Ekkor éles késsel (esetleg pengével) bevágom pár helyen. 
Újabb 15 percig pihen, amíg a sütőt előmelegítem 220 fokra. 
Ekkor jó alaposan megspriccelem a kenyér tetejét és a jénai tetejének belsejét, és 20 percre megy a sütőbe, fedővel. Ha a kenyér eléri a fedőt, leveszem, és egy kis edényben beteszek a kenyér mellé kb egy dl vizet (hogy jó párás legyen a sütő). Újabb 20 percig sül így tovább, majd a sütőt elzárva és a vizet kivéve még 10 percig bent marad, hogy szép barna legyen.
Amikor kiveszem, gyorsan lekenem vízzel (egy sima ecsettel, vagy jó alaposan megszentelem kézzel), és azonnal hidegre teszem (akár ki az erkélyre is), így lesz igazán szép cserepes a héja. Habár kihívás, de érdemes megvárni, míg kihű, hogy igazán szépen lehessen szeletelni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése