2015. február 1., vasárnap

Sokmagvas rántott hús

A vasárnapi ebédek elmaradhatatlan része a rántott hús. Hogy ne legyen unalmas, kicsit lehet flancolni, változtatni rajta, például azzal, hogy mindenféle magvakat szórunk a zsemlemorzsába. És ha már karajt veszünk, vegyük csonttal együtt, a csontból pedig főzzünk egy jó kis orjalevest.

Hozzávalók

- 70 dkg karaj
- 4-5 tojás
- 50 dkg zsemlemorzsa
- 1 marék napraforgómag
- 1 marék tökmag
- 1 marék szezámmag
(vagy ízlés szerint bármilyen más)
- só, bors
- olaj a sütéshez

Elkészítés

A karajt levágom a csontról, és kb ujjnyi vastag szeletekre vágom fel. 
A szeletek mindkét oldalát sózom, borsozom. 
A tojásokat egy mélytányérban villával alaposan felverem, megsózom. Egy másik mélytányérba beleszórom a zsemlemorzsát (nem kell először az összes, csak fele, aztán majd pótoljuk még, ha kell) és a magvakat. 
Kézzel összekeverem. A karajszeleteket meghempergetem először a zsemlemorzsában, majd a tojásban, végül újra a zsemlemorzsában (ahány ház, annyi szokás, máshol először lisztbe forgatják, és csak a végén zsemlemorzsába. Nálunk a liszt kimarad). 
Félreteszem egy tálcára vagy tányérra a bepanírozott szeleteket. Közvetlenül sütés előtt érdemes panírozni, különben a zsemlemorzsa kiszívja a nedvességet a húsból, és cipőtalp szárazságú lesz. Ha marad még tojás és zsemlemorzsa a végére, össze lehet őket keverni, és kis gombócokat formázni, majd ellapítani, és kisütni ezt is.
Egy ujjnyi olajat hevítek, és közepes lángon a husik mindkét oldalát aranybarnára sütöm pár perc alatt. 
Utána konyhai papírtörlőre szedem, hogy felitassam a felesleges olajat. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése