2016. október 31., hétfő

Gofri tejmentesen és tojásmentesen

A gofrinál egyszerűbb nyalánkságot nem nagyon ismerek. Egyetlen edényben összekeverek minden hozzávalót, és kisütöm a gofrisütőben (vagy ennek hiányában egy palacsintasütőben). Nem bonyolult, igaz? 
Csakhogy mivel figyelnem kell a kisfiam tej- és tojásmentes diétájára is, a jól bevált receptemet át kellett alakítani egy kicsit. Teszteltem is a családon, és ebben a formában is teljes sikert aratott :)
Hozzávalók (kb. 8 darabhoz)


- 6 dkg Liga margarin
- 1 evőkanál vaníliás cukor
- 6 dkg cukor
- 3 evőkanál liszt
- 3 evőkanál étolaj
- 1 csipet só
- 2,5 dl langyos víz
- 1 kávéskanál sütőpor
- 20 dkg liszt
- ízlés szerint reszelt citromhéj vagy narancshéj

Elkészítés

A margarint éppen hogy csak meglangyosítom, nem kell, hogy folyós legyen. Hozzáadom a vaníliás cukrot és a sima cukrot, és egy kézi habverővel alaposan összekeverem. 
Mehet hozzá a sütőpor, a 3 kanál olaj és liszt is (az olaj és liszt keveréke helyettesíti a tojást).
Újabb keverés, és már megy is bele a só, a víz és a többi liszt. 
Megint elkeverem, végül pedig belereszelem a citromhéjat is. 
Egynemű, a palacsintatésztánál sűrűbb tésztát kell kapnom.
A gofrisütőt előmelegítem, és amikor már kellően forró, kevés margarinnal megkenem mindkét oldalát (én az alját szoktam, majd rácsukom a tetejét is, így nem folyik végig a margarin a felső lapon). 
Kb. egy merőkanálnyi tésztát teszek bele, kicsit szétoszlatom, hogy mindenhová jusson, és már csukom is le. 
Aranybarnára sütöm, lekvárral vagy nutellával tálalom.
Ugye, hogy milyen egyszerű? :)

2016. október 27., csütörtök

A szimultán főzés szépségei

Vasárnapi ebéd készül, és mint ilyen, teljes a repertoár: lesz húsleves, a nálunk hagyományosan csak tajcsinak hívott currys tejfölös husi, amihez főtt rizs dukál. Hogy ne vesztegessek túl sok időt a konyhában, sakkmestereket meghazudtoló ügyességgel és rutinnal szimultán főzök. 
Mivel igyekszem időt és energiát is spórolni, fedőket használok. 
Minden edényre külön-külön egyet, nyilván a fazék vagy lábos méretének megfelelőt. És mivel nem gazdálkodhatok túl sok hellyel, zsonglőrmutatványnak is beillik tevékenységem a fedőkkel vívott harcban: hol útban vannak, hol túl messze, de szinte sohasem állnak kézre (hacsak nincsenek valóban kézben, de úgy meg olyan vagyok, mint egy félkarú óriás).
Ismerős helyzet?

Ez így volt nálam is, míg legújabb konyhai kedvencem el nem kezdte pályafutását. A fedőtartó hatalmas segítség: kéznél van, ha kell, de nem hivalkodik: szépen, csinosan megbújik kis helyen, de bármikor rendelkezésemre áll. 
Felszerelhetem bárhová, ahol könnyen elérhető (és persze biztonságos is), két pici csavar rögzíti mindössze.
Nálam a kávéfőző felett nyerte el méltó helyét, és bátran állíthatom: egyáltalán nincs útban a használatakor semmi. Egyetlen mozdulattal ráteszem a fedőt, egy másik laza csuklómozdulattal meg leveszem, ha már kipihente magát, és sitty-sutty, megoldva a fedőelhelyezési probléma :)

Ugye, milyen praktikus?

És a legjobb, hogy most ti is kipróbálhatjátok! 
Egy szerencsés nyertes felszerelheti vele a konyháját :)

Nem is kell mást tenni hozzá, csak követni az oldalunkat a facebook-on, másokkal is megosztani, hogy milyen remek nyereményre pályáztok, és megírni, hogy mit főznétek vele először a saját otthonotokban. 
Kalandra fel hát, és az étel lelke legyen veletek! :)

Cifra fonott kalács tejmentesen és tojásmentesen

Nagyon szeretem a fonott kalácsot. A gyerekek és apa szintén. De szeretem néha cifrázni is, ezért hol így fonom, hol úgy díszítem. Most sikerült egy eszméletlenül finom, nagyon látványos és nem is túl macerás kalácsot kreálnom - ráadásul a kisfiam kedvéért tej- és tojásmentes is lett. Egy adagot sütöttem, két darab hármas fonással, de legközelebb dupla adagot készítek, mert így mehet a fagyasztóba is, hogy bármikor elő lehessen kapni pár szeletet egy reggelire vagy uzsonnára.
Hozzávalók


- 60 dkg liszt
- 1 kávéskanál só
- 15 dkg cukor (ebből lehet csalni, de szerintem nem érdemes)
- 1,2 dl olaj
- 2,5 dl langyos víz
- 2 dkg élesztő
- 5 dkg Liga sütőmargarin (meglangyosítva)
- 1 púpos evőkanál cukrozatlan kakaópor
- a kenéshez cukros víz

Elkészítés

Minden hozzávalót (a kakaópor kivételével) belemérek a dagasztótálba, és legalább 15 percig hagyom dolgozni a masinát. Az élesztőt nem kell felfuttatni, lesz elég ideje a kész tésztában is működni. 
Nagyon zsíros, de nem ragadós tésztát kapok. Nem kell megijedni tőle, ilyennek kell lennie ahhoz, hogy igazán finom, foszlós legyen a végeredmény. A tésztát elfelezem, és az egyik részét fehéren hagyom - ez már mehet is félre pihenni. A maradék tésztába beledolgozom a kakaóport, és mehet a másik fele mellé.
Hagyom duplájára kelni (hőfoktól függően 40-60 perc). Ekkor egy alaposan lisztezett felületre borítom őket. Először kézzel kicsit széthúzgálom, megadom a formát, majd jó széles téglalapra nyújtom őket, egymás mellett.
A fehérre ráemelem a barnát, elegyengetem, hogy kb egyformák legyenek.
Ezután, mint a csigatésztát, a szélesebb oldalon feltekerem. Alaposan meg is hengergetem, hogy jól összenyomódjon a két tészta. 
Ezután elfelezem a kígyót.
Majd ezt a felet 3 egyforma részre osztom.
Megint hengergetem egy kicsit, végül hármas fonással (mint a kislányok haját) befonom. 
Így néz ki a fonás után:
Sütőpapíros püspökkenyér formába teszem, majd megismétlem a műveletet a másik tésztakígyóval is.
Megint pihennek kb 40-50 percet, közben előmelegítem a sütőt 180 fokra.
Mielőtt melegebb éghajlatra mennek, cukros vízzel megkenem őket. Hozzájuk se nyúlok 30 percig, csak szép csendben csodálom őket a sütőn kívülről :)
Ekkor megint megkenem a cukros vízzel, és újabb 10 percre visszateszem. Ennél a második kenésnél lehet cukorral is megszórni, attól nagyon szép lesz a kalács teteje, én ezt most kihagytam.
Az utolsó 5 percre bekapcsoltam a légkeverést is, hogy finom ropogós legyen a héja, én így szeretem :)
Érdemes várni kicsit a megvágással, de a legeslegfinomabb még langyosan, ekkor finoman olvad rajta a vaj és a lekvár ;)
Lehet a feltekerés előtt mazsolával vagy egyéb aszalt gyümölccsel megszórni, de nem rontja el egy kis dió, mogyoró vagy mandula sem.

2016. október 25., kedd

Játékra fel!

Szeretnél nyerni egy igazán hasznos és mutatós konyhai segítséget?
Jól jönne egy "plusz kéz" a konyhában?
Akkor játssz velünk, és legyél Te a szerencsés!

Részletek a facebook oldalunkon :)

https://facebook.com/story.php?story_fbid=1254199344638324&substory_index=0&id=739020112822919

2016. október 20., csütörtök

Egy kis retro - tojásrántotta

Nem is tudom, hogy ezt az ételt miért hanyagoltam az elmúlt időben, pedig nagyon szeretem. Ahány ház, annyi szokás - vagyis kismillió féle elkészítése lehetséges, ízlésünknek (és a hűtőnk tartalmának) megfelelően. 
Férjem csak hagymásan szereti, én nem bánom, ha a hagyma mellett pirul egy kis füstölt kolbász vagy sonka is, de lehet dúsítani paprikával, paradicsommal is. 
Hozzávalók 2 személyre


- 8 tojás
- 3 közepes hagyma
- kevés olaj a sütéshez
- só, bors, törött pirospaprika
- extra: sonka, kolbász, paradicsom, paprika, vagy ami szemünk-szánk ingere :)

Elkészítés

A rántotta titka az edény, amiben sütjük. Nem, nem mindegy, hogy milyet használunk. Ha nem teflonos és karcmentes, majdnem biztos a kudarc, és akkor áztathatjuk fél napig és kapargathatjuk sütés után az edényt. Szóval ha biztosra akarunk menni, ne spóroljunk egy jó serpenyővel.
A hagymát kockára vágom, és kevés zsiradékon puhára párolom. Fontos, hogy puha legyen, mert a tojás gyorsan megsül, és ha nem elég puha előtte a hagyma, ropog a fogunk alatt. Bár ha valaki éppen így szereti, akkor nem is olyan fontos a puhára párolás :)
Szóval amíg párolódik a hagyma, a tojásokat feltöröm, és egy villával alaposan összekeverem. 
Sózom, borsozom, és a puha hagymára öntöm. 
Innentől már állandóan kevergetem, hogy egyenletesen süljön át, és megpróbálom elkapni azt a pillanatot, amikor már átsült, de még nem szárad ki. Na ekkor kell azonnal tányérra tenni, különben a forró edényben még tovább sül, és akkor garantált a kiszáradás.
Tálalhatom kevés pirospaprikával megszórva, vagy anélkül - csak a fantázia szab határt a lehetőségeknek :) 

Villámgyors vacsora - tonhalas tészta

Ehhez az ételhez tényleg szinte semmi nem kell, csak egy kis maradék tészta (bármilyen. Nálunk most penne maradt), egy tonhalkonzerv (mindig van dugiban egy), hagyma, paradicsom, az olajbogyó és a parmezán már színtiszta extra hozzá.
Az egyszerűsége miatt gyermekkel is nekiláthatunk (a konzervet azért felnőtt kezelje, biztos ami biztos alapon), annál szívesebben eszik meg ők is, ha bennük van a kezük munkája :)
Feldarabolok tetszőleges formára mindent, a tonhalat pedig csak kézzel rátépkedjük a tésztára. Egy kis összekeverés után már fogyasztható is ez a könnyű, egyszerű és finom étel :)

Hogyan készült - 2. rész

Nemrég megmutattuk, hogyan készült a Konyhai fedőtartó - vagyis a 3D nyomtatást és hogy mennyit is bír egy ilyen formán előállított eszköz.
Azonban a nyomtatás és a használat közötti lépés kimaradt. Vagyis az a rész, amikor a nyomtatóból kivett termék - amin még úgynevezett support található, amit a nyomtató a saját munkájának megkönnyítésére használ, de a végtermék szempontjából felesleges többlet - emberi kéz munkájával elnyeri végső formáját.
Ez elég sziszifuszi munka, hiszen a nyomtatott műanyag elég kemény ahhoz, hogy nehéz legyen vele dolgozni, és ha már hozzá kell nyúlni, soha nem lesz teljesen olyan, mint az eleve eldolgozott nyomtatás - hacsak nincs egy olyan ügyes kezű, alapos ember, mint az én férjem :)
Szóval a nyomtatás végeztével ő sniccert, fogót és smirglit ragad, és tökéletesíti a fedőtartót, hogy ne csak praktikus legyen, hanem szép is :)
A support részt először sniccerrel levágja


A nagyobb darabokat egy fogóval lecsippenti

Így néz ki a support eltávolítása után

Aprólékos munka: smirglivel finomra csiszolja
És ha mindez kész, fel lehet szerelni, és máris bevetésre kész! :)

2016. október 17., hétfő

Francia krémes, a vilag legegyszerűbb módján

Tegnap 2 beteg gyerek mellett nem volt se idő, se kedvem a konyhaban ténykedni, de nagyon kivántam valami édességet (hogy legyen erőm az éjszakához - legalábbis az ideológia megvolt hozzá :) ).
Ezert előkaptam a Dr. Oetker Házi krémes port (ehhez mindössze 8 dl tej kell még), egy doboz Meggle habot, egy zacsi leveles tésztát (2*125 g kell belőle), és több részletben ugyan, de elkészült a krémes.
Izre szinte a megszokott, de bonyodalomban szinte egy gyerek szintje.
Bármikor előkapható, gyorsan elkészíthető süti.
A leeső részeket sem dobom ki (nem dobunk ki ételt!), hanem összegyúrom, kinyújtom, megtöltöm bármivel (most épp sima pizzakrémmel), feltekerem, ujjnyi vastag szeleteket vágok belőle, és máris kész a pizzás csiga :)